Olvasásnak számít a hangoskönyv? Ezt mondják a kutatások

Olvasásnak számít a hangoskönyv? A könyv megértése szempontjából igen. Egy 46 vizsgálatot és 4687 résztvevőt összesítő 2022-es metaanalízis nem talált megbízható általános különbséget az olvasott és a hallott szöveg megértése között. A nyomtatott szövegnek kis előnye marad, ha magad szabod meg a tempót, és a következtetést igénylő kérdéseknél, hallgatás közben pedig gyakrabban elkalandoznak a gondolatok.

Alább azok a vizsgálatok következnek, amelyekre ez a válasz épül: mit mért mindegyik, kiknél, és mit nem tud kimutatni. A hangoskönyv vagy olvasás kérdésének gyakorlati oldala is van: az amerikai felnőttek többsége már hallgatott hangoskönyvet, az olvasási kihívásoknak pedig el kell dönteniük, mi számít. Mi készítjük az Omniphile-t, egy appot, amely a könyveket és a hangoskönyveket egymás mellett követi, így érdekünkben áll mindkettőt beszámítani; a bizonyítékok viszont ettől függetlenül olyanok, amilyenek.

Olyan jó a hangoskönyv a szövegértéshez, mint az olvasás?

A legszélesebb körű bizonyíték Virginia Clinton-Lisellnek, az Észak-dakotai Egyetem kutatójának metaanalíziséből származik, amely 2022-ben jelent meg a Review of Educational Research című folyóiratban. Összesen 46 olyan vizsgálatot összegzett 4687 résztvevővel, amelyek ugyanannak az anyagnak az olvasását és a meghallgatását hasonlították össze, különböző korcsoportokban. Összességében a különbség kicsi volt, és statisztikailag nem megbízható.¹

Két részlet a nyomtatott szövegnek kedvezett. Az olvasás jobban teljesített a hallgatásnál, amikor az olvasók maguk szabhatták meg a tempót, valamint azoknál a kérdéseknél, amelyek nem szó szerinti felidézést, hanem következtetést vagy általános megértést kértek. Egy gyenge jel arra is utalt, hogy az olvasás és a hallgatás közelebb kerül egymáshoz az olyan nyelvekben, amelyeket úgy írnak, ahogy ejtik, például az olaszban, mint az angolban.¹ Egy, a tanulmányról adott interjúban Clinton-Lisell elmondta, hogy az áttekintés csak gyakorlott olvasókat vont be, és nem talált egyértelmű különbséget a korcsoportok között, a lényeget pedig egyszerűen foglalta össze: „Egyáltalán nem csalás, ha olvasás helyett hallgatsz.”²

Az egyes kísérletek is ugyanebbe az irányba mutatnak:

• Egy ismeretterjesztő könyv tableten. Egy 2016-os, a SAGE Open című folyóiratban megjelent vizsgálatban 91 résztvevő véletlenszerűen kapta meg egy ismeretterjesztő könyv előszavát és egy fejezetét hangoskönyvként, e-szövegként vagy a kettőt egyszerre. A szövegértésük nem különbözött szignifikánsan sem közvetlenül utána, sem két héttel később.³
• Egy 2026-os konferencia-előadás. Az American Educational Research Association 2026-os konferenciáján bemutatott poszteren a San Francisco State University kutatói egyetemistákkal olvastattak el vagy hallgattattak meg két részletet Steven Pinker Enlightenment Now című könyvéből. Az előzetes eredmények nem mutattak különbséget a szövegértésben; a pontszámokat leginkább az jelezte előre, mennyit tudtak a témáról. A diákok magabiztosabbnak érezték magukat a nyomtatott változattal, és jobban is élvezték.⁴ Ez korai eredmény, még nem megjelent tanulmány, ezért ne adj rá sokat.

Olyan jó a hangoskönyv az agynak, mint az olvasás?

A jelentés megértésében úgy tűnik, az agy egyformán kezeli a kettőt. Egy 2019-es, a Journal of Neuroscience-ben megjelent vizsgálatban a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói 9 ember agyát vizsgálták, miközben a The Moth Radio Hour történeteit hallgatták, majd külön elolvasták ugyanezeket a történeteket, összesen több mint két órányi elbeszélést. A jelentésre reagáló agyterületek többségében a hallgatás és az olvasás mintázatai erősen korreláltak, és az egyikből épített modell előre jelezte az agy válaszát a másikra.⁵

Annak tekintsd, ami: egy kicsi, gondos vizsgálat arról, hogyan képeződik le a jelentés, amelyben a szavak egyenként jelentek meg a képernyőn, nem úgy, ahogyan valójában olvasunk. Nem mutatja ki, hogy egy év hangoskönyv ugyanazt adja, mint egy év nyomtatott könyv. Nem találtunk olyan vizsgálatot, amely a hallgatás hosszú távú hatásait úgy követné, ahogyan egyes vizsgálatok az olvasókat követik; ezekről az olvasás agyra gyakorolt hatásáról szóló cikkünkben írunk.

Ahol az olvasás még előnyben van

A bizonyítékok közel vannak egymáshoz, de nem azonosak, és a különbségeket érdemes ismerni:

• Visszalapozás. A metaanalízis akkor találta előnyösebbnek a nyomtatott szöveget, amikor az olvasók maguk szabták meg a tempót.¹ A szemed lelassíthat egy nehéz mondatnál, és visszaugorhat egy bekezdést; a felolvasó viszont megy tovább, amíg meg nem állítod.
• Elkalandozás. Egy 2013-as, a Frontiers in Psychology című folyóiratban megjelent vizsgálatban a Waterlooi Egyetem nagyjából 200 diákja egy szöveget hangosan olvasott fel, egyet némán olvasott, egyet pedig meghallgatott. Amikor időközönként rákérdeztek, a gondolataik hallgatás közben az esetek nagyjából felében kalandoztak el, néma olvasásnál nagyjából a harmadában, hangos olvasásnál pedig a legritkábban. A hallgatás után emlékeztek a legrosszabbul a szövegre, és az érdekelte őket a legkevésbé.⁶ A diákok nem maguk választották a szövegeket, így egy saját választású könyvnél mások lehetnek az eredmények.
• Az együttolvasás nem ad sokat. Egy 30 vizsgálatot és 1945 résztvevőt összesítő 2023-as metaanalízis csak elhanyagolható előnyt talált a hallgatás melletti olvasásnál a puszta olvasással szemben, azt is csak akkor, amikor a tempót az olvasóknak megszabták; amikor maguk szabták meg, nem volt megbízható hatás.⁷

Olvasásnak számít a hangoskönyv a gyerekeknél?

A gyerekek egyre többet hallgatnak. A brit National Literacy Trust felmérése szerint 2024-ben a megkérdezett 8–18 évesek 42,3%-a hallgatott szívesen hangoskönyvet és podcastot a szabadidejében, szemben a szívesen olvasó 34,6%-kal: először fordult elő, hogy a hallgatás előbbre került, mióta 2020-ban elkezdték feltenni a kérdést.⁸

A történetek megértésében a 2022-es metaanalízis a felnőttek mellett gyerekeket is vizsgált, és nem talált egyértelmű különbséget a korcsoportok között.² Ezek a vizsgálatok azonban a szövegértést mérik, nem a betűk dekódolását, pedig az olvasni tanuló gyerekek éppen ezt gyakorolják még. A 2023-as áttekintés szerint a nehezen olvasók és a második nyelvet tanulók profitálhatnak abból, ha hanggal együtt olvasnak, de a szerzője túl kevés vizsgálatot talált ahhoz, hogy biztos legyen benne.⁷ A hangoskönyvek megszerettetik a történeteket; a betűkkel való gyakorlást nem pótolják.

Olvasásnak számít a hangoskönyv a Goodreadsen és a kihívásokban?

A Goodreadsen igen: a saját blogja azt írja a Reading Challenge résztvevőinek, hogy „a hangoskönyvek is számítanak!”, akár vezetés, főzés vagy edzés közben hallgatod őket.⁹ Más kihívások saját szabályokat állítanak fel, ezért naplózás előtt nézz utána.

Sok embernél számítanak. Az Audio Publishers Association 2026-os, az Edison Research által készített fogyasztói felmérése szerint az amerikai felnőttek 58%-a hallgatott már hangoskönyvet, ami becslés szerint 157 millió ember.¹⁰ Az American Time Use Survey pedig, amelyből a kutatók 2025-ben az élvezetből olvasás 20 éves hanyatlását kimutatták, eleve olvasásként számolja a hangoskönyv-hallgatást.¹¹

Mit jelent ez számodra?

• Számold bele a hangoskönyveket, amelyeket követni tudtál. Ha végighallgattál egy könyvet, és el tudnád mesélni valakinek, mi történt benne, akkor minden olyan értelemben elolvastad, amelyet a vizsgálatok mérnek.
• A formátumot a könyvhöz válaszd. A sűrű ismeretterjesztő könyv, a vizsgára olvasott könyv vagy a sok szereplős cselekmény nyomtatásban könnyebb, mert lassíthatsz és visszalapozhatsz. Egy regény vagy egy memoár hangoskönyvként is jól működik.
• Akkor hallgass, amikor a figyelmed szabad. Egy séta vagy egy hosszú autóút jobban illik a hallgatáshoz, mint egy olyan feladat, amely leköti a figyelmedet. Ha azon kapod magad, hogy elkalandoztál, tekerj vissza 30 másodpercet, ahelyett hogy továbbhaladnál.
• Figyelj a sebességre. A gyorsabb lejátszás időt spórol, de kevesebb teret hagy a kalandozó gondolatoknak; a hangoskönyves sebességkalkulátorunk megmutatja, mennyi időt spórolsz az egyes sebességekkel, és összeveti őket a néma olvasással.

Hogyan kövesd a hangoskönyveket a könyvek mellett?

Ha olvasási célod van, döntsd el egyszer, hogyan számítanak a hangoskönyvek, aztán vezess naplót, hogy lásd is. Az Omniphile-ban a hangoskönyvek külön médiatípust alkotnak, az olvasásaikat pozíció, százalék vagy fejezetek szerint követheted, és egy beállítással a befejezett hangoskönyvek, a hallgatási alkalmak és a hallgatási idő is beleszámít a Könyvek céljaidba. Alapértelmezés szerint ki van kapcsolva, így te döntesz. Az Omniphile iPhone-on, iPaden és Macen fut, ingyenesen letölthető, és opcionális Premium csomagja van. Ha Androidon vagy weben olvasol, az ott is működő követő appokat a legjobb könyves appokról szóló összehasonlításunkban találod.

Források

1. Virginia Clinton-Lisell (2022), „Listening ears or reading eyes: A meta-analysis of reading and listening comprehension comparisons”, Review of Educational Research 92(4), 543–582. https://doi.org/10.3102/00346543211060871 ↩ ↩² ↩³

2. Erik Ofgang, „Listen Without Guilt: Audiobooks Offer Similar Comprehension As Reading”, Tech & Learning, 2022. március 21. https://www.techlearning.com/news/listen-without-guilt-audiobooks-offer-similar-comprehension-as-reading ↩ ↩²

3. Beth A. Rogowsky, Barbara M. Calhoun és Paula Tallal (2016), „Does modality matter? The effects of reading, listening, and dual modality on comprehension”, SAGE Open 6(3). https://doi.org/10.1177/2158244016669550 ↩

4. Kayla King és Anisha Singh (2026), „Reading by Ear or Eye: Examining Comprehension, Self-Efficacy, and Reading Habits Across Audio and Print”, AERA Annual Meeting, virtuális poszter. https://convention2.allacademic.com/one/aera/aera26/online_program_direct_link/view_paper/2278763/ ↩

5. Fatma Deniz, Anwar O. Nunez-Elizalde, Alexander G. Huth és Jack L. Gallant (2019), „The representation of semantic information across human cerebral cortex during listening versus reading is invariant to stimulus modality”, Journal of Neuroscience 39(39), 7722–7736. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.0675-19.2019 ↩

6. Trish L. Varao Sousa, Jonathan S. A. Carriere és Daniel Smilek (2013), „The way we encounter reading material influences how frequently we mind wander”, Frontiers in Psychology 4, 892. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2013.00892 ↩

7. Virginia Clinton-Lisell (2023), „Does reading while listening to text improve comprehension compared to reading only? A systematic review and meta-analysis”, Educational Research: Theory and Practice 34(3), 133–155. https://commons.und.edu/ehb-fac/75 ↩ ↩²

8. National Literacy Trust, „Children and young people’s listening in 2024”, 2025. január 24. https://literacytrust.org.uk/research-services/research-reports/children-and-young-peoples-listening-in-2024 ↩

9. Goodreads Blog, „Tips to Read More Books in 2023 with the Goodreads Reading Challenge!”, 2023. január 13. https://www.goodreads.com/blog/show/2465 ↩

10. Audio Publishers Association, „APA Sales & Consumer Data”, 2026-os fogyasztói felmérés, megjelent: 2026. június 5. https://audiopub.org/surveys ↩

11. Jessica K. Bone, Feifei Bu, Jill K. Sonke és Daisy Fancourt (2025), „The decline in reading for pleasure over 20 years of the American Time Use Survey”, iScience 28(9), 113288. https://doi.org/10.1016/j.isci.2025.113288 ↩